Svédország
|
DOMBORZAT
Svédország földrajzilag a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával.
Az ország 450 000 km²-en terül el.
A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby) (A KÉPEKEN), amely népszerű üdülési célpont. (A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagy részben svédek teszik ki, mégis Finnországhoz tartozik.)
Svédország nyugati vidékein a Skandináv-hegység nevű magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna közelében található, 2104 m magasságú Kebnekaise (A KÉPEKEN). A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre.
Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:
- Götaland vidékének tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland,Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland,Gotland;
- Svealand vidékének tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna;
- Norrland vidékének tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härjedalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten.
VÍZRAJZ
Svédország három legnagyobb tava a Vänern (A KÉPEKEN), a Vättern és a Mälaren tavak. A Skandináv-hegységből eredő folyók rövidek, nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.
ÉLŐVILÁG (A KÉPEKEN)
Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra az uralkodó növénytakaró. Délre haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.
Él itt:
- rénszarvas
- rozsomák
- havasi nyúl
- hermelin
- éjszakai sirályhojsza
- borjúfóka
TERMÉSZETI VILÁGÖRÖKSÉG
Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága (A KÉPEKEN) a Botteni-öbölben.
TÖRTÉNELEM
Svédország önálló történelme a kalmari unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.
A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly (A KÉPEN) uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.
A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár (A KÉPEN) által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.
A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi kongresszuson, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.
A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.
ALKOTMÁNY, ÁLLAMFORMA
Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2006. október 5. óta Fredrik Reinfeldt (Mérsékelt Párt).
A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.
(A KÉPEKEN A PARLAMENT ÉPÜLETE ÉS ÜLÉSTERME LÁTHATÓ)
KÖZLEKEDÉS
Korszerű vasút- és közúthálózata az ország központi és déli vidékein a legsűrűbb. Jelentős a tengeri és a belvízi hajózás is.
(A KÉPEN AZ ØRESUND HÍD MALMÖ ÉS DÁNIA KÖZÖTT)
IPAR
A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak: Göteborgban, Stockholmban és Malmöben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják (közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb minőségű acélját termeli) és a faipar (világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara (hajó, gépkocsi) a minőségi acélt dolgozza fel. Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.
Svédországban négy autógyár működik: a Volvo (A KÉPEN) göteborgi székhellyel, a General Motors érdekeltségében lévő trollhättani Saab, valamint a Kaenigsegg (Ängelholm) és a Scania (Södertälje).
KULTURÁLIS VILÁGÖRÖKSÉG
Az UNESCO szerint Svédországban a következő, a világ kulturális örökségéhez tartozó helyszínek találhatók: (A KÉPEKEN)
- A drottningholmi királyi palota
- Birka és Hovgården viking települések
- Az engelsbergi vasmű
- Tanum sziklarajzai
- Skogskyrkogården temető
- Visby Hanza város
- Lappföld
- Gammelstad templomközössége, Luleå
- Karlskrona hadikikötője
- Dél-Öland mezőgazdasági körzete
- Falun és Kopparbergslag
- Varberg Rádióállomás
- Struve földmérő vonal közös világörökség Fehéroroszországgal, Észtországgal, Finnországgal, Lettországgal, Litvániával, Norvégiával, Moldovával, Oroszország-gal, Ukrajnával. Svédországban Kiruna, Pajala, Övertorneå, Haparanda településeken vannak emlékei
A SVÉD ZENE VILÁGA
Svédország sok popzenei előadó és együttes szülőhelye. Például: Loreen, Eric Saade , Molly Sandén, Danny Saucedo, Darin Zanyar, ABBA, Aviici , Roxette (SORRENDBEN A KÉPEKEN), Ace of Base, Rednex, Dr. Alban.
Basshunter (Jonas Erik Altberg) svéd énekes és DJ, egyaránt előad anyanyelvén és angolul is.
SPORT
Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek.
Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a téli sportok (síelés, biatlon, curling).
A legjelentősebb síverseny a Vasaloppet (A KÉPEKEN). Nagyon népszerű sport a tájfutás,melynek Svédország az őshazája. Legnagyobb versenyük az O-ringen,melyen gyakran 10000 fölötti az indulók létszáma.
Népszerűek a váltóversenyek is, melyek közül a Tiomilla a legnagyobb, melyet méltán neveznek a tájfutás Bajnokok Ligájának.
GASZTRONÓMIA
A svéd gasztronómia fő elemei meglehetősen egyszerűek. A tipikus falusi házi kosztot (sajt, kenyér, felvágott) alkotja még halétel, vagdalt hús, vad hús (rénszarvas és jávorszarvas), ezen kívül lehet még édesség és péksütemény is. Mivel Svédországban hosszúak a telek, ezért ritkán kerül az asztalra friss zöldség és gyümölcs. Ebből következik, hogy nem igazán jellemző rá a vegetarianizmus. Vitaminforrásnak számítanak az erdei bogyók (törpemálna, vörös- és kékáfonya), amelyekből lekvárokat, mártásokat is készítenek.
Általában napi háromszor van étkezés: egy könnyebb reggeli (frukost), az ebéd (lunch) és a vacsora (middag vagy kvällsmat).
(A KÉPEN A "HÍRES" SVÉDASZTAL)